Menü Bezárás

Csikágói szomszédaink 1. rész

Weiller Berta, a lady patroness

Történetek a 90 esztendős Bethlen tér 3.-ról és szomszédainkról, Marton Ildikó művészettörténész, a ház lakójának tollából.

A Józsefvárosi kör. Képeslap részlet (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Amikor Weiller Berta hozzáment a bádogosmester Rákosi Jakabhoz, még csak bizakodhatott, hogy szorgalmas és ambiciózus férje mellett nem lesznek gondjai. Apja, Weiller József Sámuel, józsefvárosi lisztkereskedőből küzdötte fel magát szövetkezeti igazgatóvá, így már csinos hozományt adhatott az ifjú párnak az elinduláshoz, akik a közös életüket a Szűz utcában kezdték. Berta biztosan nem sejtette, hogy az évtizedek során több vállalkozásba és jó néhány ház építésébe fognak majd bele együtt a férjével és azt sem, hogy mennyi mozi és színház kapcsolódik majd a nevükhöz. Nagyságos Rákosi Jakabné, aki leányként még a Józsefvárosi Polgári kör farsangján bálozott, a húszas években már a Vigadóban rendezett Mensa-bálok lady patronesseként Wehner Géza preludiuma alatt foglalta el helyét a drapériákkal, pálmákkal és örökzölddel lugassá alakított emelvényen. A Rákosi házaspár élete legnagyobb vállalkozásába fogott, amikor 1927-ben kezdeményezte a Bethlen téren lévő telek beépítését és egy több mint százlakásos bérpalota kivitelezését. A Rákosi-udvar végül 1929-ben készült el.

Weiller Berta 1876-ban született Weiller József Sámuel és Deutsch Róza második gyermekeként. Nővére, Laura, kisebbik húga, Melanie és öccse, Ernő társaságában a Kerepesi úton cseperedett fel, ahol apjuk lisztkereskedéssel foglalkozott a lakásjegyzékek szerint. Weiller József Sámuel elnöke volt a fővárosi szatócs ipartársulatnak, később, Róza vagyonát és támogatását élvezve saját vállalkozásokba fogott. 1886-ban már a Budapest-Józsefvárosi kereskedők és iparosok hitelintézete mint szövetkezet igazgatósági tagja volt, később a Hazai hitelintézet mint szövetkezet alapítója és haláláig igazgatója.
Bertát a mama kísérte el a Józsefvárosi polgári kör farsangi báljára 1893-ban, ahol híresen a legtöbb szép leány szokott megjelenni. Az eseményről több fővárosi lap is beszámolt. Voltak ott vadrózsák, postás leányok, elzászi és skót leányok, de Berta nem öltözött be. Tizenhét éves volt, eladósorba lépett. Talán ott ismerte meg a nála kilenc évvel idősebb Rosenberg Jakab bádogosmestert, akivel valamikor 1894-ben házasodhattak össze. Első fiuk, Tibor, 1895 októberében született meg. Az 9. kerületi anyakönyvi bejegyzésből kiderül, hogy a gyermek az Óriás utca 44. szám alatt jött a világra, sőt az is, hogy Rosenberg Jakab hivatalosan 1897-ben magyarosította a nevét. Ha tudták volna, hogy milyen kétes hírnevű névrokont választottak! Mire második gyermekük, Zoltán 1897 októberében megszületett, már megtörtént a névváltoztatás, sőt, megvették az első közös házukat is.

Rákosi Jakab és Weiller Berta aláírása az mozi tervén (BFL)

Az első építkezések

Berta szép hozományt kapott, Jakab is egyre nagyobb megbízásokat teljesített, például a Szent László téri plébánia bádogos munkáit. A család 1897 szeptemberében vette meg a Szűz utca 5. számú házat. A szomszéd épület nem régen még Thék Endréé volt, amellett pedig 1896-ban avatták fel az új Józsefvárosi gimnáziumot. Nyolc évvel később a 7. számú ház megvásárlásával fogtak az első nagy építkezésbe. De ne szaladjunk ennyire előre! Az 1903. szeptember 1-én a hírlapok egy rejtélyes bűntényről számoltak be: este háromnegyed nyolckor a Szűz utca 5. padlásán tűz ütött ki, és a lakók, akik elkezdték az oltást, egy benzinnel leöntött szénával teli faládát találtak a padláson. A rendőrség nyomozást indított az ügyben… Talán Jakab belekeveredett valamibe?
1905-ben sikerült megvenni a szomszéd házát, a következő év márciusában elindulhatott az építkezés. A bontáskor a munkások egy csontvázat találtak elásva a pincében. A hírt felkapta a napi sajtó, a rendőrség pedig bűntényre gyanakodott. Már megint egy nyomozás! Szerencsére a hatóságoknak gyorsan sikerült kideríteniük, hogy a csontok a római korból származnak, a mellettük talált acéllap pedig tükör lehetett. A leletet „a múzeumnak” adományozták. Az építendő ház tervezésével egy fiatal építőmestert, Ifj. Nagy Istvánt bízták meg, aki a Thököly úti Szenes-házzal már bizonyított. Az újonnan felépült háromemeletes szecessziós stílusú épület rögtön be is került egy, a Budapest épületeit bemutató albumba, melyet a bécsi Anton Schroll kiadó jelentetett meg. Az egyiken az udvar és számos hölgy látható, talán Berta is köztük van.
A család nem lakott túl sokáig az új házban, 1908 májusában eladták az ingatlant, rá egy hétre pedig megvették a Népszínház utca 47. szám alatti épületet. Ezúttal négyemeletes házat építtettek és nem bukkantak fel csontvázak. A „két és háromszobás teljes konforttal berendezett urilakások, gáz- és villanyvilágítással”, 1909. augusztus 1-ére már kiadók voltak. Amint a bérlők beköltöztek, Rákosiék ezen a házon is túladtak, de a lakóként még egy jó évtizedig itt éltek. Innentől kezdve Jakab már háztulajdonosként szerepelt a lakásjegyzékekben, bár még pár évig a bádogos céget is megtartotta.
1910-ben a legnagyobb tragédia történt, ami csak történhet egy családban: Zoltán, a kisebbik fiú hirtelen megbetegedett. Hiába vitték a Vas utcai luxusszanatóriumba, március 6-án meghalt. A halotti anyakönyvi kivonatából a halál okát is megtudjuk: vakbél lob. Érthetetlen, hogy mi történt egy olyan intézetben, ahol maga dr. Hültl Hümér dolgozott, akit csak a „szike paganinijeként” szoktak emlegetni.
A következő időszakban már jó pár ház szerepelt a házaspár nevén: a Hajós utca 16. az Operától egy sarokra, a nyolcadik kerületben a Vas utca 3., a kilencedik kerületben pedig a Haller utca 42. és a Mihálkovics utca 16. A világháború alatt aztán eladták a Vas utcai és a Hajós utcai házakat is.

Mozik, bálok, színházak

A Nagy Háború után Jakab érdeklődése a mozi felé fordult, a család új vállalkozásokba fogott. 1920-ban megalapították az Egyesült mozgóképszínház-tulajdonosok részvénytársaságát. A tagok között találjuk Jakabot, Bertát és az immár ügyvédként praktizáló Tibort is.
1922 szeptemberében Tibor feleségül vette Horn Józsát. Ezzel a házassággal nem csak egy menyet kaptak, de Józsa testvére, az ügyvéd dr. Horn Ferenc is sok szolgálatot tett a családnak.
Berta és Józsa innentől kezdve többször együtt tűnnek fel az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület, vagyis az OMIKE által rendezett Mensa-bálokon. Az 1929-es bál volt az utolsó igazán csillogó. A Vigadó virágdíszbe öltöztetett feljárójának két oldalán háromszáz frakkos egyetemi hallgató állt sorfalat, a hölgyek jó része divatos kék színű toalettben érkezett, mely a világ bármely előkelő esélyén megállta volna a helyét.
A Rákosi házaspár ekkor már az Akácfa utcába költözött, akol megvették a 4. számú bérházat és működtették az EMKE mozgót, a nyarakat pedig Budán, a Szépkilátás utcában töltötték.
Közben már épült a Bethlen-téri ház, melybe 1929 májusában elkezdtek beköltözni az első lakók, novemberben pedig megnyílt a színház is. De az öröm korai volt, az egyik lakó már ebben az évben eladósodott. Egyre többen mentek csődbe, szaporodtak az árverések. Végül Rákosiék is fizetésképtelenné váltak. A Rákosi udvar árverezését már ki is tűzték, amikor a házat az utolsó pillanatban sikerült az Országos Gazdasági Munkáspénztárnak eladni.
Innentől kezdve nincsenek híradások Bertáról, azt sem tudni, mikor került be az Aréna úti Park Szanatóriumba, ahol a halál érte 1939. április 18-án. Gyászolta férje, fia, menye és két unokája, valamint még két élő testvére, Melanie és Ernő.

Akácfa utca 4. homlokzata (googlemaps)
Valami érdekeset találtál a cikkben, aminek kicsit jobban utána néznél? Én ezeket a forrásokat használtam:
Budapesti Czím-és Lakásjegyzék, 1880-1881. 1. évf.
Budapesti Hírlap , 1884. január 21. 4.évf. 21.sz.
Weiler József Sámuel kihirdetett végrendelete. HU BFL VII.10.d. 1903. V.(1)005
Központi Értesítő, 1886. december 16. 11. évf. 103. sz.
Budapesti Napló, 1903. január 18. 8.évf. 18. sz.
Budapesti Hírlap, 1893. február 15. 13.évf. 46. sz.
Pesti Napló, 1893. február 15.
IX. kerületi 1895. évi születési anyakönyv másodpéldánya
Fővárisi Közlöny, 1903. február 27. 14. évf. 18.sz.
Budapesti Hírlap, 1897. szeptember 26.
Pesti Hírlap, 1896. július 05. 18.évf.183.sz.
Budapesti Hírlap, 1903. szeptember 1. 23. évf. 239.sz. 8.o
Budapesti Hírlap, 1905. május 28. 25.évf. 146. sz.
Magyar Nemzet, 1906. március 30. 25.évf. 76.sz.
Budapest uj épületei: homlokzatok, részletek, kapuk, előcsarnokok és udvarok, Bécs, 1906
Az Ujság, 1908. május 17. 6.évf. 119.sz.
Az Ujság, 1908. május 24. 6.évf. 125. sz.
Az Ujság, 1909. június 6. 7.évf. 133. sz
Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1910
VIII. kerületi 1910. évi halotti anyakönyvi másodpéldányok
Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1911. 23. évf.
Fővárosi Közlöny, 1915. július 16.
Fővárosi Közlöny, 1917. március 23.
Magyar Compass, 1922. 49/2
Az Est, 1922. szeptember 3. 13. évf. 200.sz
Az Ujság,1929. január 6
Budapest és környékének távbeszélő betűrendes és szaknévsora, 1929. május
Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1929. november 9.
Pesti Napló, 1933. november 19.
VI. kerület 1939. évi anyakönyvi kivonat másodpéldány
Az Ujság, 1939. április 20.

A sorozat további részei: