Menü Bezárás

Csikágói szomszédaink 11. rész

Jung Ádám sertéskereskedő

Történetek a 90 esztendős Bethlen tér 3.-ról és szomszédainkról, Marton Ildikó művészettörténész, a ház lakójának tollából.

Jung Ádám hirdetése a Köztelek című lapban, Köztelek, 1929. július 28. 1334.

A Rákosi-palotában a magánlakásokon kívül létesítettek több irodát és üzletet is. Egyik ilyen iroda Jung Ádám sertés- és marhabizományos ügynöksége volt. Jung hosszú élete során átélte a két világháborút, Trianont, izgalmas pályafutása pedig tele volt bukásokkal és újrakezdésekkel.

A sertéskereskedő a Népszínház utca 22.-ből telepítette át irodáját a Bethlen tér 3.-ba (1), és valószínűleg itt is élt feleségével néhány évig. Később a Dohány utca 73-75. számba költözött át, 1936-ban már ezen a címen szerepelt. (2)

Felhívás Jung Ádám debreceni hitelezői számára. Egyetértés, 1921. június 19. 4.

A nagy sikkasztás
Jung Ádám egyik legnagyobb bukása egészen a fogházig vezetett, melynek köszönhetően egy nagyon izgalmas forrás, a fogolytörzskönyve is fennmaradt!
A sertésbizományost 1 200 000 korona elsikkasztásának gyanújával tartóztatta le a rendőrség 1921 júliusában. Jung ennyi pénzt kapott a Budapesti Állatvásárpénztár Rt.-től, hogy Debrecenben sertéseket vásároljon. (3) Ő el is utazott a cívisvárosba, kivett egy szobát az Angol Királynő szállodában (4), majd felvásárolta a környék szinte összes disznaját, ezzel jól felstrófolva az árakat. (5) Fizetni már ekkor sem sikerült mindenkinek (6), ráadásul a sertéseket tovább adta a Debreceni Gazdasági Banknak. Amikor a pénztár alkalmazottai Debrecenbe utaztak, hogy átvegyék az állatokat, bizony semmit sem kaptak, Jung pedig nem tudott az előleggel elszámolni. A kihallgatáson azzal védekezett, hogy a nagy áresések következtében vesztette el a pénzt. (7) Előzetes letartóztatásba, majd fogházba került, de végül a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék 1921 novemberében az eljárást megszüntette ellene.

A temesi vegyeskereskedő
A személyleírása alapján a letartóztatásakor Jung Ádám 180 cm magas, jól fejlett, jól táplált, őszes, barna hajú, kék szemű, kissé tokás férfi volt nyírott bajusszal és műfogsorral. Anyanyelvként a magyart beszélte, de tudott még németül, románul és szerbül is. Persze nem a 4 polgári iskolában szerzett ekkora nyelvtudást, inkább az élet iskolájában, Jung Ádám ugyanis Ős-Csanádban született 1866. december 24-én. (8) A helységet Németcsanádként is emlegették és Szerbcsanáddal egyetemben ma a romániai Nagycsanád része. A falu a Monarchia idején igazi soknemzetiségű település volt, főleg németek, románok és szerbek lakták. (9)
A huszonhárom éves Jung Ádám először testvérével, Miklóssal alapított közös vegyeskereskedést Németcsanádon 1890 augusztusában (10), majd három és fél évvel később önállósodott, és egyéni céget alapított. (11) A cég négy évig működött, a bécsi Creditorenverein jelentése alapján Jung Ádám először 1898-ban vált fizetésképtelenné (12), és ugyanez megismétlődött 1899-ben is. (13) Nem maradt más, mint megszüntetni a céget és máshol szerencsét próbálni. (14)

„Hízott és sovány sertéseket legelőnyösebben értékesít”
Jung Ádám már az 1900-1901-es Budapest Czim és Lakásjegyzékben budapesti lakosként szerepel. A „magánzó” a X. kerületi Román utcában lakott (15), a következő évtől pedig ugyanabban a kerületben a Jászberényi út 1. szám alatt. (16) 1904-től a sertésügynökök címjegyzékében bukkanhatunk rá, az irodája és egyben lakása a X. kerületi Füzér utca 11. szám alatt volt. (17)
1908-ban már a „belvárosban”, a VIII. kerületi a Főherceg Sándor tér 4.-ben működtette irodáját, sőt telefonja is volt! (18) Ez a ház nem más, mint a ma is jól ismert Gutenberg-otthon. Az épületet Vágó József és Vágó László tervezték, és 1907 októberében adták át. A monumentális épület egyrészt a Magyar Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyesületének székházaként szolgált, másrészt kialakítottak benne 38 elegáns bérlakást is. A lakók kényelmét egy személy- és egy teherlift és két tágas lépcsőház biztosította, a falakat a Zsolnay gyárban előállított majolika burkolat díszítette, a homlokzatot pedig Kernstock Károly (azóta levakolt) domborművei ékesítették. Az épületben egyébként egy színpaddal, öltözőkkel felszerelt, színi előadások tartására alkalmas díszterem is helyet kapott, a hozzá vezető 30 méter hosszú előcsarnokban pedig ruhatár és büfé volt. (19) Vagyis a ház ebben az értelemben nagyon hasonlított a két évtizeddel később tervezett Rákosi-udvarhoz.

A Gutenberg-otthon főhomlokzata nem sokkal az épület átadás után. Vágó László és József: A Gutenberg-otthon. In: Magyar Építőművészet, 1908/2. 17.

Sajnos azonban a sertéskereskedő kicsit tovább nyújtózkodott, míg a takaró ért: újabb adósságot halmozott fel. A gondok már 1908 decemberében jelentkeztek, ami miatt a III. emelet 1. számú lakásban elrendelték a bútorok és egyéb ingóságok lefoglalását, majd árverését. Képzelem, a neje mennyire örült! Az adósság egyébként nem volt olyan óriási, legalábbis a lefoglalt bútorok értékéhez képest: 42 korona 28 fillér és járulékai, az ingóságok becsült ára pedig 1251 koronára rúgott. (20)

Jung Ádám hirdetése a Köztelek című lapban. Köztelek, 1917. március 31. 521.

1910-ben aztán átköltöztek a Népszínház utca 22.-be. (21) Az épület ma is áll, a földszintjén működő Szent Margit Gyógyszertár még ma is őriz egy kicsit a háború előtti atmoszférából. A következő évben adta fel Jung Ádám a következő hirdetést: „Gyakorlott gépírónő, ki gyors írást, magyar és német levelezést tud, felvétetik.” (22)
1913-ban egy utcával arrébb, a Bezerédi utca 4.-be költöztek. (23) Jungnak 1916-ban újra zűrjei akadtak, ezúttal 110 darab megvásárolt, de át nem vett sertés miatt. A károsult Klein Jenő Fazekas-Dencs pusztai nagybérlő kénytelen volt a disznókat elárverezni. (24) Érdekes módon Jung Ádám ekkor már ismét a Népszínház utca 22.-ben lakott, üzletét is ide jegyeztette be a budapesti törvényszéken. (25)

Malacok a vályúnál, Enying, 1938. Fortepan 173170, adományozó: Ormos Imre Alapítvány

A Gizella úti lakás
A sertéskereskedő és neje a Bethlen térről a Dohány utcába, onnan pedig a harmincas évek végén a XIV. kerületi Gizella út 47.-be költözött. (26) Az idős Jung Ádám még 1944-ben, az adatszolgáltatási ívek felvételekor is főbérlője volt a II/26.-os, udvari, kétszobás lakásnak. (27) Ekkor már a 78 évében járt, de a további sorsával kapcsolatban nem sikerült további adatokra bukkanni.

Jung Ádámné Marschang Borbála

A Nemzeti Szálló 1930-ban. Az épületet eredetileg Rémi szállónak hívták, ebben működött Jungné törzshelye, a Rémi Kávézó. Fortepan 32588, Adományozó: Pesti Brúnó. Az épület történetéről bővebben: http://budapest100.hu/house/jozsef-korut-4/

Marchang Borbála valamikor 1875-ben született, és 17 évesen, 1892-ben mehetett férjez Jung Ádámhoz. (28) A házasságból egy fiuk született, akit édesanyja minden bizonnyal nagyon óvott, főleg, amikor kitört az első világháború.

Katonaszabadítás a kávéházban
A nagy háború kezdetén Jung Ádám 48 éves volt, így nem kellett bevonulnia, fia azonban nem volt ilyen szerencsés. Az aggódó szülők minden szálat megmozgattak, hogy egyetlen gyermekük jobb körülmények közé kerüljön a fronton, és ezért fizetni is hajlandóak voltak. Jungné törzshelyén, a József körúti Rémi kávéházban ismerkedett meg egy, báróként emlegetett elöljárósági tisztviselővel, Hlavkay Ernő Emánuellel. A „báró” azt ajánlotta, hogy jó pénzért a gyalogsághoz beosztott fiút áthelyezteti a lovassághoz. Kapott is 1500 koronát, amelyet kevesellt és visszaadott, de végül 4000 koronában kiegyeztek. Csakhogy az áthelyezési ügy nem haladt, az ifjú Jungot közben már a harctérre is kivezényelték. Jungné ezért csalás miatt feljelentette Hlavkayt, amiből hosszasan elhúzódó bírósági ügy lett, melybe egy gróf és egy országgyűlési képviselő is belekeveredett. (29)
Szerencsére Jung Ernő túlélte a háborút, és könyvelő lett. (30) Később megváltoztatta a nevét, és 1941-ben már Ványi Ernőként vette feleségül Váczi Krenedits Gizellát. (31)

Szomorú szilveszter
Jung Ádámnét a Gizella úz 47.-ben érte a halál 1941 szilveszter estéjén. Az asszony csak 66 éves volt, de már 49 évet töltött házasságban. Férje mellett gyászolta Ernő fia, valamit menye, Ványi Ernőné született Kredenits Gizella, unokája, Sárika és egy lánytestvére, özvegy Lengl Péterné született Marschang Anna. (32)

Valami érdekeset találtál a cikkben, aminek kicsit jobban utánanéznél? Én ezeket a forrásokat használtam:

(1) Budapesti Czím-és Lakásjegyzék, 1929. május, 534.
(2) Budapest és környékének betűrendes távbeszélő névsora 1936. május, 155.
(3) Egymillió kétszázezer koronát sikkasztott. Letartóztatott sertésbizományos. Friss Újság, 1921. július 31. 4.
(4) Kérelem. Egyetértés, 1921. június 19. 4.
(5) Letartóztatott sertéskereskedő. Egyetértés, 1921. július 30.
(6) Kérelem. Egyetértés, 1921. június 19. 4.
(7) Egymillió kétszázezer koronát sikkasztott. Letartóztatott sertésbizományos. Friss Újság, 1921. július 31. 4.
(8) Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház iratai. Fogolytörzskönyvek. HU_BFL_VII_102_a_1921_fogoly_3982
(9) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. 1912. 82.
(10) Kivonat a magyarországi kereskedelmi czégjegyzékből. Társas czégek. Központi Értesítő, 1890. 09. 18. 999.
(11) Kivonat a magyarországi kereskedelmi czégjegyzékből. Egyéni czégek. Központi Értesítő, 1894. 03. 11. 380.
(12) Fizetésképtelenségek. Budapesti Napló, 1898. május 19. 13.
(13) Fizetésképtelenség. Pesti Napló, 1899. február 22. 11.
(14) Kivonat a magyarországi kereskedelmi czégjegyzékből. Egyéni czégek. Központi Értesítő, 1899. május 21. 697
(15) Lakás-jegyzék. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1900-1901. 68.
(16) Lakás-jegyzék. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1901-1902. 1116.
(17) Sertésügynökök és Lakás-jegyzék címszó. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék. 1904-1905. 820 és 1232.
(18) Sertésügynökök. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék. 1908. 951.
(19) Vágó László és József: A Gutenberg-otthon. Magyar Építőművészet, 1908/2. 15-19. A ház történetéről bővebben: http://budapest100.hu/house/gutenberg-ter-4/
(20) Árverés. Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője. 1909. március 5. 8.
(21) Sertésbizományosok és Lakás-jegyzék. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1910. 964. és 1415.
(22) Foglalkozás nők részére. Az Ujság, 1911. május 04. 26.
(23) A budapesti és környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora, 1913. december, 205
(24) Árverési hirdetmény. Pesti Hírlap, 1916. január 25. 17.
(25) Kivonat a magyarországi kereskedelmi czégjegyzékből. Egyéni czégek. Központi Értesítő, 1916. november 26. 1630.
(26) A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora. 1939. május, 195.
(27) 1610/1944. ME. rendelet végrehajtásához felvett adatszolgáltatási ívek. Jung Ádám. HU_BFL_IV_1420_r_14_00439_030
(28) Jung Ádámné gyászjelentése. OSZK Gyászjelentések Gyűjteménye
(29) Egy ál-báró és egy gróf katonaszabadítási pöre- Pescha képviselő szerepe. Az Est, 1917. március 30.6.
(30) Lakás-jegyzék Budapesti Czim-és Lakásjegyzék 1928. 357.
(31) Házasság. Nemzeti Újság, 1941. június 22. 10.
(32) Jung Ádámné gyászjelentése. OSZK Gyászjelentések Gyűjteménye

Képek forrása:
1. Jung Ádám hirdetése a Köztelek című lapban, Köztelek, 1929. július 28. 1334.
2. Felhívás Jung Ádám debreceni hitelezői számára. Egyetértés, 1921. június 19. 4.
3. A Gutenberg-otthon főhomlokzata nem sokkal az épület átadás után. Vágó László és József: A Gutenberg-otthon. In: Magyar Építőművészet, 1908/2. 17.
4. Jung Ádám hirdetése a Köztelek című lapban. Köztelek, 1917. március 31. 521.
5. Malacok a vályúnál, Enying, 1938. Fortepan 173170, adományozó: Ormos Imre Alapítvány
6. A Nemzeti Szálló 1930-ban. Az épületet eredetileg Rémi szállónak hívták, ebben működött Jungné törzshelye, a Rémi Kávézó. Fortepan 32588, Adományozó: Pesti Brúnó. Az épület történetéről bővebben: http://budapest100.hu/house/jozsef-korut-4/

A sorozat további részei: