A brazil színház felfedezése – Felolvasószínházi estek 2.
Newton Moreno: Ocsmányság/ Plínio Marcos: Két elveszett ember egy mocskos éjszakában
a Budapesti Brazil Nagykövetség és a Forte Társulat együttműködésében
Newton Moreno: Ocsmányság
Előadja a Forte Társulat
Newton Moreno Ocsmányság („Agreste”) című művével elmerülhetünk az északkeleti brazil vidék univerzumában. Ez a térség egy egészen egyedülálló kulturális egység, sokszor megjelenítve Jorge Amado világszerte ismert írásaiban és Glauber Rocha mozijában. A szöveg szakít a dráma formai kánonjával és a feltétel nélküli szeretet, a tudatlanság és az előítéletek narratíváját mutatja be. Az Ocsmányság 2004-ben elnyerte a brazil színház legjelentősebb díját, a Shell-díjat a legjobb szöveg kategóriában, és azóta is rendszeresen színre viszik. Külföldön is sikerrel mutatták be, a Santiago de Chile-i El Mercurio újságban megjelent kritika szerint: „szépségében és kifejezésében egyszerű, de mégis erőteljes színházi poétikát képviselve az „Agreste” azt az ősi időt idézi meg, amikor a mesemondó a klán előtt saját történetein keresztül magyarázza el az univerzumot és szabályozza a közössége kulturális viszonyait.”
Rendező: Horváth Csaba
Előadók: Enyedi Éva, Földeáki Nóra
Fordította: Bense Mónika
Plínio Marcos: Két elveszett ember egy mocskos éjszakában
Előadja a Forte Társulat
Plínio Marcos Két elveszett ember egy mocskos éjszakában („Dois perdidos numa noite suja”) című darabjával forradalmasította a brazil dramaturgiát, ahogyan színre vitte a kirekesztettség és a marginális lét témáit. A szerző szövegeiben az utcák és sikátorok nyelvezete teljes, nyers valóságában ölt testet és árasztja el a színpadot, arra kényszerítve Brazíliát, hogy szembenézzen saját rögvalóságával. A darabot először 1966-ban mutatták be. Ez a szerző legtöbbször színpadra vitt műve, melyből 2002-ben filmadaptáció is készült. A filmben követhetjük a verbális és fizikai erőszak eszkalációját a két szereplő között, akik túlélési esélyüket és létezésüket a tárgyakra ruházzák át. Sábato Magaldi, a 20. századi brazil színház egyik kiemelkedő kritikusa szerint Plínio Marcos párbeszédei „valóságos érszorítóként működnek, amelyek a tragikus végkifejletre kényszerítik a helyzetet”.
Rendező: Horváth Csaba
Előadók: Fehér László, Pallag Márton
Fordította: Bense Mónika
A felolvasószínház előtt Aimar Labaki brazil dramaturg, rendező, színikritikus és színházi fesztiválok kurátora portugál nyelvű rövid ismertetőt tart a brazil színházról, magyar tolmácsolással. A felolvasás után a meghívott szakértő a közönséggel is beszélget, Urbán Bálint, az ELTE BTK Portugál Nyelvi és Irodalmi tanszéke tanárának moderálásával.
Ha mindkét előadásra jegyet vált, akkor a másodikat 50 százalékos kedvezménnyel nézheti meg.