Térey János kortárs költő, író, drámaíró Paulus című verses regénye Makranczi Zalán rendezésében és főszereplésével két részletben került bemutatásra a Bethlen Téri Színházban. Most a két rész egy est keretén belül látható.
A téma napjainkban mellbeverően aktuális: a paulus-i (páli) fordulás miért-je és hogyan-ja. Három különböző korból, három különböző Pál és három különböző fordulat. Pál az apostol, Friedrich von Paulus a sztálingrádi vesztő és Pál, a budapesti hacker története elevenedik meg, fonódik egymásba, majd egy nagy kérdésbe sűrűsödik össze: Változni, vagy elpusztulni?
Az előadás két táncos és két színész együttműködésével és gondolkodásával járja körbe a paulusi témát és keresi a választ a maja naptár utolsó évében.
PAULUS (Paulus, Friedrich Saulus, Pál) Makranczi Zalán
KEMENSZKY (barát, szemtanú) Széplaky Géza
Pál, a táncos Gergye Krisztián
Ludovika Hoffmann Adrienn
Dramaturg Lőrincz Ágnes
Díszlet, jelmez Árva Nóra
Koreográfus Gergye Krisztián
Rendezőasszisztens Szalóky Dániel
Rendező Makranczi Zalán
„…Térey János… Költő, író, drámaíró, műfordító. A nyakas kálvinisták városában, Debrecenben született. Általában úgy dolgozik, mint egy kishivatalnok, ha kell, napi 10-12 órában. Mesterségében kiváló: nyolc verseskötet, egy novellakötet, két filmforgatókönyv, két verses regény, négy dráma szerzője és számos dráma fordítója. Rengeteg díj kitüntetettje: többek között József Attila-díj, az Év Könyve díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje és Babérkoszorú Díja, Székely Bicskarend. 2011-ben Jeremiás, avagy Isten hidege című műve lett az év legjobb új magyar drámája a színikritikusok szerint. Mondhatni, ünnepelt szerző.” (Hercsel Adél: Protokoll és széthullás – újmagyar elit Térey János művészetében, mandiner blog)
Makranczi Zalán színművész a Nemzeti Színiakadémián végzett, karrierjét a Pesti Magyar Színházban kezdte, játszott a kecskeméti Katona József Színházban, a Bárka Színházban, jelenleg a Nemzeti Színház tagja. Láthattuk már A kék madárban Tyltylként, mint Cléante-t A fösvényben, Júdás A Mester és Margaritában, számtalan Shekespeare-ben, Williams-ben, Schiller Ármány és szerelmében.
Színészi munkája mellett nyolc éve foglalkozik fiatalokkal, drámapedagógiai módszerekkel próbálja megszerettetni velük a kultúrát, az irodalmat, a színházat. Rendezőként is próbálgatja határait, eddigi fontosabb állomások a Dzsungel könyve, Anna Karenina, Sztárcsinálók, A fiú a tükörből, avagy rekviem a gyermekkorért, Haverom a Messiás.
Díjai:
Aranykecske-díj (A 2004/2005-ös évad legjobb színésze),
Soós Imre-díj 2006.
Művészek Magyarországért-Díj – Az év filmes mellékszereplője 2009.
Gergye Krisztián a kortárs táncélet egyik legmarkánsabb képviselője. Rendező, koreográfus, táncos és színész. Színpadi karrierjét tradicionális jávai táncosként kezdte, majd a hagyományt kortárs szemléletmóddal ötvözve egyedi, jellegzetes tánc- és testnyelvet alakított ki. 2001 óta készít önálló koreográfiákat, eleinte projekt-jelleggel, később állandó alkotótársakkal, majd saját társulata tagjaival.
A táncszínházi produkciókon túl társulata rendszeresen mutat be tér-specifikus performanszokat, a prózai- és a mozgásszínház műfaját újraértelmező koprodukciós előadásokat. A Nemzeti Színház tagjaként alkalmazott koreográfiákat is készít.
Díjai
Gergye Krisztián a számos előadásdíj mellett alkotói munkásságáért 2008-ban a Magyar Táncművészek Szövetségétől megkapta az Évad Legjobb Alkotója díjat, 2009-ben a Harangozó-díjat, 2010-ben az Imre Zoltán-díjat.
