Bethlen Téri Színház

+36 1 342 7163 | info@bethlenszinhaz.hu

A színház 1929 és 1937 között


A színház homlokzata 1929-ben.

1929. november 29-én a Bethlen tér 3. szám alatti Reiner Dezső építész által tervezett Rákosi-udvarban tartották Budapest legújabb színházának, a Bethlen-téri Színpadnak a megnyitóját. A főváros Csikágó elnevezésű negyedében ekkor nyílt meg az első színház. Igazgatója Fekete József egykori színházi titkár volt, aki, mint azt Kellér Dezső visszaemlékezéseiből megtudjuk, a Népszínház mintájára a Népkabarét szerette volna megteremteni a 7. kerületben. A színház vezetői közé tartozott még Dezsőffy László művészeti igazgató, Korcsmáros Nándor dramaturg (aki 1931-től egyben a művészeti igazgató is), Hetényi Heidelberg Albert zenei vezető, valamint Kellér Dezső főrendező.





A színház színpada és nézőtere, 1929.

Mende Klári

A Bethlen-téri Színpad a kezdetekben konzorciumos alapon működött, a társulat tagjai a munkájukkal arányos részesedést kaptak fizetségül. Elsősorban fiatal és kezdő színészeket szerződtettek, de lehetőséget biztosítottak azoknak a színművészeknek is, akik nem tudtak más színházaknál elhelyezkedni, így 1929 és 1932 között olyan neves művészek léptek fel a színházban, mint Sándor Stefi, Vidor Ferike, Verbőczy Ila,Tamás Benő, Békeffy Lajos, László Lili, Lészay Kató, Poór Miklós, Kéky Rózsi, Balla Zsuzsi, Szalay Mária, Vajda Tilda, Kazal László, Érczkövy László,Sárossy Mihály, Kemény Olly, Gergely Vilma, Czobor Imre, Mende Klári, Kapossy Kató, Feleky Kamill, Berky Lili, Gózon Gyula, Kornay Berta. Havonta új műsort mutattak be, melyekben kabaréjelenetek, operettek, magánszámok és táncos számok sora váltotta egymást. A bemutatott előadások közül is kiemelkednek Kellér Dezső operettjei (Csikágó, Mákvirág, Csörgősipka, Nyári estén furulyaszó), Korcsmáros Nándor tréfái, bohózatai (A drámai kerék,, A ketrec, Szélkakas, Végrendelet, Papagájkór), Harmath Imre (Mi van eladó?, Utolsó randevú) és Vadnay László (Önfensége szobája, Schneider Fáni) művei. A változatos műsort tovább színesítették Szentiványi Kálmán ötletes konferanszai.









Feleki Kamill Sulyok Mária Wellesz Ella Kökény Ilona








Hetényi Heidelberg Albert Kazal László Csortos Gyula Bánhidy László
Fotók: OSZMI

A művészek teljes listája letölthető itt.


Timosa plakát, 1932.

1932 nyarán a színház művészeti vezetője Kardos István, az Esti Kurir című folyóirat Függönyt fel! rovatának szerzője lett. Ezzel a színház életében új korszak kezdődött, áttértek az egész estés darabok játszására. Szeptember 24-én tartották az első ilyen előadás, Erdélyi Mihály Csókos regiment című énekes-táncos revüjének bemutatóját a szerző rendezésében. Ezt követően, további két premier után, december 10-én került színre a színház legnagyobb sikere, a 300-nál is több előadást megért Gellért Lajos rendezése, a Timosa, a cár katonája. Gellért Vándor Ignáccal közösen egy paksi szabólegény ötlete alapján írták ezt a zsidó témájú színdarabot. A közönség és a szakma körében egyaránt sikeresnek bizonyult, olyannyira, hogy 1933 júniusáig csak ez az előadás volt repertoáron. Június 14-én újabb zsidótárgyú színdarab bemutatásával próbálkoztak. Max Nordou Dr. Kohn című művét a rendőrség azonban betiltotta, mert „a vallás és a társadalom, a kereszténység és a zsidóság kérdéseit túl élesen állították szembe”. Fekete József igazgató fellebbezéssel fordult a belügyminiszterhez, még a kényes részeket is átdolgozták, mindezek ellenére sajnos nem jártak sikerrel, a darab végleg lekerült a műsorról. 1933-ban a színházat új vezetőség vette át Rákosi Ottó igazgató, dr. Rákosi Tibor művészeti igazgató személyében. Gellért Lajos lett a színház dramaturg- főrendezője. Nagy siker volt ebben az időszakban Elmer L. Rice Számológép című komédiája, valamint Kellér Dezső Dr. Jazz című zenés vígjátéka is. Bemutatásra került több zsidó darab mellett Bródy Sándor Lyon és Leá-ja Csortos Gyula főszereplésével. A teátrum társulata évadonként cserélődött, ezekben az években többek között Czobor Imre, Egyed Lenke, Tamás Benő, Vécsey Ilona, Ürmössy Anikó, Bodó Ica, Inkey Margit, Érczkövy László, Bánhidy László, Kiss Manyi, Pogány Margit voltak szerződtetve. 1934-ben a színpad Bethlen- téri Színházra változtatta a nevét.









Timosa, Kolos Margit – Czobor Imre 1932.
Fotó: Áldor Dezső
Valuta, Beregi Oszkár – Étsy Emilia 1933.
Áldor fotószalon felvétele
Lyon Lea, Csortos Gyula 1934.
Fotó: Wellesz Ella
Trilby, Berczy Géza – Simon Marcsa – Czobor Imre 1934.
Fotó: Wellesz Ella








Csodarabbi, Fenyő Emil – Gellért Lajos és ismeretlen 1935. Fotó: Solty Kató Tíz perc alibi, Bánhidy László – Sármássy Miklós 1935.
Fotó: Solty Kató
Főúr, fizetek! Gellért Lajos – Makay Margit 1935.
Fotó: Wellesz Ella
Szomory Dezső Péntek Este, Beregi Oszkár és Dobos Annie 1935. Fotó: Wellesz Ella
Fotók: OSZMI




















Plakátok és plakát részletek az 1929 és 1935 közötti időszakból. Forrás: OSZMI

1935-ben a Rákosi testvérek mellett Szirmai Rezső igazgató-dramaturg vezetésével működött tovább. Megszerezték az Erzsébet körúti Royal Színházat testvérszínházul. Ez az együttműködés azonban nem járt sikerrel, annak ellenére sem, hogy olyan sztárművészek léptek esténként a színpadra, mint Fedák Sári Eisemann Az ezüstmenyasszony című operettjének főszerepében, vagy Somogyi Nusi és Mály Gerő a Három ember a hóban című vígjátékában. Mindeközben a Bethlen- tériben bemutatott előadások sem nyerték el a közönség tetszését. A színház komoly anyagi válságba került, a színészeket sem tudták kifizetni, akiknek bírósághoz kellett fordulniuk a bérükért. 1936 februárjában árverezést tartottak, mindhiába, teljes anyagi csődbe jutottak.





A két előadás plakátja 1936-ból. Forrás: OSZMI

A bemutatók teljes listája letölthető itt.


Légitámadás, Hollós Melitta
és Bihary Nándor 1936.
Fotó Solty Kató

1936-ban Somogyi Gyula újságíró tett egy utolsó kísérletet a színház felvirágoztatására. A szezon elején kibérelte és felújította a teátrumot, fiatal és tehetséges színészekből szerződtetett társulatot. Munkáját Hont Ferenc főrendező segítette. Azt szerette volna, hogy az en suite rendszer helyett repertoárszínházként működjön tovább az intézmény. A kritika hiába nyilatkozott elismerően a bemutatott darabokról és rendezésekről (Légitámadás, Emlékezés), hiába voltak alacsonyak a helyárak, 1937 januárjában megint becsődöltek. A bezárást követően a színház helyén 1937 februárjától a Hollywood Filmszínház kezdte meg működését.

Hollywood mozi 1937. – Inkey Tibor felvétele, Kiscelli Múzeum.

Kincsesbácsi Meseszínháza
Angyalosi Endre fotója

A Bethlen-téri Színház repertoárját tovább színesítették Kincses bácsi Meseszínházának produkciói. Kincses László társulatának a fő bázisa a Városligetben volt, de mindemellett rendszeresen járták az országot vendégjátaikkal, vasárnaponként a Bethlen téren varázsolták el a közönséget. A színlapok szerint a Bethlen téri Színház 1930-tól egészen 1934-ig adott otthont a gyermektársulat előadásainak.

Összeállította: Farkas Alexandra színháztörténész eh., 2014.

Felhasznált irodalom: Alpár Ágnes a Bethlen téri Színpad OSZMI
Bécsy Tamás-Székely György- Gajdó Tamás: Magyar színháztörténet 1920-1949.
Délibáb folyóirat, 1937/ 6. szám.
8 órai újság 1933-as száma.