Menü Bezárás

Csikágói szomszédaink 7. rész

A Raitsits család

Történetek a 90 esztendős Bethlen tér 3.-ról és szomszédainkról, Marton Ildikó művészettörténész, a ház lakójának tollából.

Folytatjuk a Bethlen téri Rákosi-udvar első lakóinak számbavételét. Tovább lapozunk az 1929. májusi telefonkönyvben dr. Karda Mihály nevétől, amíg az R betűnél dr. Raitsits Emil nevére bukkanunk. Egy Európa-hírű állatorvos és egy bécsi úriasszony története következik. 

Dr. Raitsits Emil, (1882-1934) a vizsla, a víziló és az amputált lábú kanári orvosa

„Az Állatorvosi Egyetem népszerű professzora, az állatok nemesszívű barátja” 1929-től öt éven keresztül lakott a III. emelet 6. számú lakásában, egészen az 1934-ben elkövetett öngyilkosságáig. Vele élt édesanyja és felesége is.

A III/6. számú lakás 

A Raitsits családnak kellett messziről hurcolkodnia, eddig is a közelben, a Nefelejcs utca 40. szám alatt laktak.(2) A Bethlen téren egy hatalmas, négyszobás lakást béreltek ki, vendégség idején akár ötvenen is elfértek benne. Az előszobában lovakat, kutyákat, macskákat ábrázoló festmények fogadták a belépőt, a hallban két hatalmas könyvszekrény állt Raitsits megjelent könyveivel és cikkeivel. De a dolgozó volt a legérdekesebb: abban alig volt néhány bútor, csak egy íróasztal, egy kerek asztal és egy tigrisbőrrel terített fotel állt benne. Körben a padlótól a mennyezetig minden kép volt, köztük szerepelt Raitsits professzoré és feleségéé is. Volt még ott néhány szoborállvány: rajta egy-egy majomszobor, egy bronz víziló, egy bronz vizsla. (3)

Pályafutása

dr. Raitsits Emil. Tolnai Világlapja. 1933. augusztus 09. 4.

Raitsits Emil 1882. október 12-én született Budapesten, ahol édesapja, Raitsits Ferenc maga is orvos volt. Iskoláit majd főiskolai tanulmányait is Budapesten végezte, állatorvossá 1904-ben avatták. Ezt követően a híres Marek József professzor belgyógyászati klinikáján lett gyakornok, majd tanársegéd, 1909-ben pedig a főiskola ambulanciáját bízták rá. A járóbeteg-kezelés hamarosan a főiskola leglátogatottabb intézményévé avanzsált, Raitsits pedig nagy népszerűséget szerzett az állattartók között. A következő évtől már az Állatkert állatorvosi teendőit is ő végezte. A karrierje folyamatosan ívelt felfelé, az első világháborút leszámítva, amikor egy lókórház állatorvosi teendőit látta el. 1923-ban doktorrá avatták, majd jött az adjunktusi és a címzetes nyilvános rendkívüli tanári kinevezés.(4) 1929-ben az állatkerti bizottság őt javasolta az állatkert igazgatói állására, de ezt a kinevezést végül nem kapta meg.(5)

dr. Raitsits Emil professzor megvizsgál egy beteg lovat. Tolnai Világlapja. 1927. február 23. 9.

A kutyák legjobb barátja 

Raitsits Emil és munkásságát lehetetlenség röviden összefoglalni. Amit minden méltatója kiemel, hogy rengeteget tett a magyar kutyatenyésztés felkarolásáért, a hazai kutyafajták megmentéséért.(6) A világháború idején az állatkert mozgószínházának helyiségében tartott előadást a magyar kutyáról(7), szervezte a hazai kutyakiállításokat és vezette a Magyar Kutyafajták Törzskönyvét, megalapította és vezette az Magyar Foxterrier-tenyésztők Egyesületét. Fontos, nagy hatású munkája volt A magyar eb, és A magyar kutyák című műve. Megindította és szerkesztette a Kutyatenyésztés és a Magyar kutyatenyésztő című folyóiratokat.(8) 

A Kutyatenyésztés című lap hirdetése. Nimród. 1930. augusztus 20. 415.
Portrék a pünkösdi kutyakiállításról. At Est. 1933. június 07. 10.

 

A korabeli sztárok is hozzá vitték kedvenceiket gond esetén; kezelte Karinthy Frigyes Tomi kutyáját(9) és vizsgálta Bajor Gizi Doggi nevű terrierjét.(10) 

A pumikat és a pulikat népszerűsítő tevékenységének köszönhetően magyar kutyák kerültek a holland királynőhöz, a svéd, az angol és az olasz királyokhoz.(11) 

Az állatkert orvosa 

Raitsits Emil minden reggel kisétált az állatkertbe, ha kellett törött lábú kanárit amputált(12), ha kellett, elefántfogat húzott.(13) Tanulmányozta a bölényeket, az érdekesebb esetekről a Állat-és Növénykert lapjában, a Természet című magazinban számolt be, amelyet évtizedeken keresztül szerkesztett. Mintegy 250 publikációja között találunk cikket Bébi, az elefánt cukorbetegségéről (15), Marcsa, az állatkert puli családi életéről (16), a házi macskáról (17), a vadállatok betegségeiről és még sorolhatnánk.(18) Mivel hobbija volt a fényképezés, a cikkeit sokszor saját fényképeivel illusztrálta.(19) A díszmadarakkal is sokat foglalkozott, hiánypótló volt összefoglaló munkája, „A kanárimadár betegsége és gyógyítása” is.(20) Nem csoda, hogy díszelnöke volt a Magyar Nemes Kanári Tenyésztők Országos Egyletének. 

 

A 148-as számú kórterem 

Emil bátyja, Raitsits Ferenc kanonok 1932-ben agyvérzés következtében hirtelen meghalt. Halála után a professzor búskomorrá vált, és 1933 augusztusában megkísérelte eldobni az életét. Morfiummal próbálkozott, de időben rátaláltak és a Rókus kórházba szállították. Az író- és művészvilág, a tudományos körök, szinte az egész város megmozdult a hír hallatára, a 148-as számú kórtermet virágokkal borították el. 

A rá következő évben, fivére halálának második évfordulóján, március 24-én a tenyészállatvásárról hazatérve dr. Raisits Emil visszavonult szobájába és többé nem jött ki. Holtteste mellett az éjjeli szekrényen kinyitott fiolák voltak, a szobát pedig átható szag töltötte be. A sztrichnin, amellyel végzett magával, a mérgek egyik legerősebbike, a 15-20 percenként ismétlődő, az egész testre kiterjedő heves görcsrohamokat okoz, a hosszan tartó görcsben pedig a légzés fennakad. Nem egy kellemes halálnem, rendszerint 3-4 ilyen szörnyű rohamot kell elszenvedni, míg bekövetkezik a halál. 

Raitsits Emilt a Kerepesi úti temetőben a főváros által adományozott díszsírhelyen temették el. A gyászszertartás napján hatalmas tömeg jelent meg a ravatalozónál, ahol az Állatorvosi Főiskola nevében dr. Zimmermann Ágoston rektor; a barátok és a magyar kutyafajták tenyésztői nevében Bernárd Ágoston mondott búcsúbeszédet. 

dr. Raitsits Emil gyászjelentése. OSZK Gyászjelentések gyűjteménye: https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/476749

„An meine liebe Annie” dr. Raitsits Emilné Vinár Anna

dr. Raitsits Emilné a „Pátria” kennel kölykeivel. A Természet. 1925. augusztus 15. 93.

 

Bécsi származású úriasszony volt, talán ezért szerepelt Wienerként férje halotti anyakönyvi kivonatában.(27) Valamikor 1916-ban kelhettek egybe Raitsits Emillel, ha jól számolom, Annie ekkor már 36- 37 éves volt! Házasságuk első tizenhét éve boldogan és zavartalanul telt (28), Anna amiben tudta, támogatta férjét. Hol kanári kiállításon, hol foxi versenyen osztogatott kitüntetéseket, saját tenyésztésű kanárija pedig elnyerte a Magyar Kanáritenyésztők és Madárbarátok Országos szövetségének nagydíját.(29)

A budapesti társadalom előkelő tagjaként mulatott a Vitézek bálján (30) és a Regnum Marianum bálon (31), háziasszonya volt az Állatorvos-bálnak.(32)

Férje első, 1933-an elkövetett öngyilkossági kísérlete nagyon megviselte, a neki címzett búcsúlevelet ki sem akarta bontani. Hogy végül megtette-e és mi állt benne, nem tudjuk, csak a címzést ismerjük: „An meine liebe Annie.”(33) Az eset után mindent elkövetett, hogy jókedvre hangolja szeretett férjét: az elhunyt testvér, Raitsits Ferenc portréját a háziorvos tanácsára leakasztotta a falról, társaságot hívott, olykor ötvenen is összegyűltek a lakásban… 

Annie 1934. március 24-én reggel átnézte az újságokat, míg férje aludt. Egy cikk különösen melegen írt Emilről, ezért kivágta, és bevitte férje szobájába, hogy megmutassa, ekkor talált rá a holttestre. (34) 

Az özvegy későbbi sorsáról semmit nem találtam, nem tudni, mikor költözött el, megtartotta-e a vizsla szobrot, mi lett a festményekkel? Valószínűleg hamar elköltözött a nagy lakásból, utoljára a II. kerületi Nagyajtai utcában lakott. Férje halála után majd tíz évvel, 1944 januárjában, 65 éves korában hunyt el. (35) 

Özvegy Raitsits Ferencné 

Schweiger Mária (36) korán megözvegyült, férje, Raitsits Ferenc VII. kerületi halottkém virágzó férfi korában hunyt el 1886-ban.(37) Csak rövid ideig lakott a Bethlen téren, fia első öngyilkossági kísérlete után költözött a lakásba, hogy menye többet foglalkozhasson a búskomor professzorral. (38) A környék nem volt ismeretlen számára, régen a Dob utca 33-ban lakott. Az ő későbbi sorsáról sem tudni semmit. (39) 

Valami érdekeset találtál a cikkben, aminek kicsit jobban utánanéznél? Én ezeket a forrásokat használtam: 

(1) Raitsits Emil halálos tragédiája. 8 Órai Újság, 1934. március 20. 1.
(2) Budapesti Czim- és
Lakásjegyzék, 1928. 627.
(3) Sz. I.: Raitsits Emil állatorvos-professzor sztrichninnel megmérgezte magát. 1934. március 25. 14.
 
(4) dr. Lukács Dezső: Emlékezés Raitsits Emil professzorra (1882-1934), a magyar kinológia legnagyobb alakjára. Magyar Állatorvosok Lapja. 1983. 366-368.
(5) Az állatkert új igazgatója. Népszava, 1929. július 07. 21.
 
(6) dr. Lukács Dezső: Emlékezés Raitsits Emil professzorra (1882-1934), a magyar kinológia legnagyobb alakjára. Magyar Állatorvosok Lapja. 1983. 366-368. 
(7) A magyar kutya. Pesti Hírlap, 1916. május 9. 10. 
(8) dr. Lukács Dezső: Emlékezés Raitsits Emil professzorra (1882-1934), a magyar kinológia legnagyobb alakjára. Magyar Állatorvosok Lapja. 1983. 366-368. 
(9) Karinthy Frigyes: Állatok, emberek, gondok. Szabad gondolatlánc Raitsits Emil halálra. Pesti Napló, 1934. március 25. 15. 
(10) dr Raitsits Emil: Ki operálta meg Bajor Gizi kutyáját. Színházi Élet 1929. szeptember 1-7. 31 
(11) Raitsits Emil híres magyar kinológus megmérgezte magát. Budapesti Hírlap, 1933. augusztus 04. 5. 
(12) Raitsits Emil halálos tragédiája. Órai Újság, 1934. március 20. 1. 
(13) Sziám meghátrált. Budapesti Hírlap. 1925. szeptember 13. 13. 
(14) dr. Raitsits Emil. Kutya-patkányharc. A Természet, 1926. november 15. 21-22. sz-128-130. 
(15) Raitsits Emil: Bébi elefánt cukorbetegsége. A Természet 1917. február 15. 18. 
(16) Raitsits Emil: Marcsa amikor nagymama lett. A Természet, 1917. október 15. 110. 
(17) Raitsits Emil: A házi macska, A Természet, 1918. 109. 
(18) Raitsits Emil: Vadállatok betegségeinek ismerete, A Természet, 1918. 136 
(19) Őszi vizsla verseny. Érdekes Újság, 1907. október 14. 21. 
(20) Raitsits Emil: a magyar eb. 1917 és A kanári származása, tenyésztése és kiképzése … tenyésztők és, madárkedvelők részére. 1927. 
(21) Jubiláris kanári-kiállítás a Wenckheim-palotában. Nemzeti Újság, 1927. január 19.10. 
(22) Sz. I.: Raitsits Emil állatorvos-professzor sztrichninnel megmérgezte magát. Pesti Napló, 1934. március 25. 14. 
(23) Raitsits professzor meggyógyul. Magyarság. 1933. augusztus 05. 6. 
(24) Raitsits Emil halálos tragédiája. Órai Újság, 1934. március 20. 1. 
(25) Bokor József (szerk.): Sztrichnin. Pallas Nagy Lexikona. 
(26) Eltemették Raitsits Emilt. Pesti Napló 1934. március 29. 5.29. 5. 
(27) Raitsits Emil halotti anyakönyvi bejegyzése. VII. kerületi halotti anyakönyv. 1934. 83. 
(28) Raitsits professzor meggyógyul. Magyarság, 1933. augusztus 05. 6. 
(29) Kanárifütty a rádióban. Megnyílt a kanári-kiállítás. Budapesti Hírlap. 1928. december 30. 15. 
(30) A vitézek bálja. Magyarság. 1927. február 6. 18. 
(31) Regnum Marianum-bál. Budapesti Hírlap. 1927. január 13. 10. 
(32) Állatorvos-bál. Nemzeti Újság, 1927. február 10. 
(33) Raitsits Emil a híres magyar kinológus megmérgezte magát. Budapesti Hírlap, 1933. augusztus 04. 5. 
(34) Sz. I.: Raitsits Emil állatorvos-professzor sztrichninnel megmérgezte magát. Pesti Napló, 1934. március 25. 14. 
(35) Özv. dr. Raitsits Emilné Vinár Anna halotti anyakönyvi bejegyzése. XII. kerületi halotti anyakönyv 1944. 32. 
(36) Raitsits Emil halotti anyakönyvi bejegyzése. VII. kerületi halotti anyakönyv. 1934. 83. 
(37) Orvosi Hetilap 1886. november 21, 1375. 
(38) Sz. I.: Raitsits Emil állatorvos-professzor sztrichninnel megmérgezte magát. Pesti Napló, 1934. március 25. 14. 
(39) Budapesti Czím-és lakásjegyzék, 1898. 989. 

A sorozat további részei: