Menü Bezárás

Csikágói szomszédaink 6. rész

Az első lakók

Történetek a 90 esztendős Bethlen tér 3.-ról és szomszédainkról, Marton Ildikó művészettörténész, a ház lakójának tollából.

A főlépcsőház felvonója és kezelője. Színházi Élet 1929/52. 198.

A Rákosi-udvar építkezése 1929 tavaszán befejeződött, május 1-jei dátummal megkapta a használatbavételi engedélyt (1). Beköltöztek az első lakók, a bolthelyiségek is gazdára leltek, így a százlakásos ház népessége a bérlőkkel és cselédekkel együtt hamarosan felért egy kisebb faluéhoz. Érdekes lenne tudni, hogy kik voltak ők, de sajnos teljes lajstrom nem maradt fenn róluk, talán a sok ki-beköltözés miatt Rákosi Jakabék is nehezen követték, a szakácsok, bejárónők és mindenesek hada pedig egészen biztosan sehol sem került rögzítésre. Néhány lakó nevét azért telefonkönyvekből, újsághirdetésekből és tudósításokból ki lehet bogarászni. 1929 májusában kiadott telefonkönyvben már a Bethlen Gábor tér 3. lakójaként szerepel dr. Karda Mihály orvos, fogorvos, dr. Raitsits Emil Állatorvosi Főiskola tanára, valamint Schweitzer Edéné altábornagy özvegye (2). A társaság kora, vallása, társadalmi státusza eltérő volt, de azért mindannyian tiszteletre méltó személyeknek tűnnek. Nézzük, tényleg azok voltak-e!

Dr. Karda Mihály orvos, fogorvos. A legdaliásabb székely fia

Dr. Karda Mihály pályájának elején járva, 1929-ben költözött a Bethlen térre, és majdnem négy évtizeden keresztül, egészen 1966-ban bekövetkezett haláláig itt lakott (3).
1899-ben Csíkszentdomokoson született, ahol apja, Karda Mihály tekintélyes földbirtokos volt. Ő felügyelte a budapesti Millenniumi kiállítás alkalmával épített székely házat „mint fajának egyik legdaliásabb, fehérharisnyás, kiváló képviselője” (4).

A Csík megyei székely ház a Millenniumi kiállításon. Gazdasági Mérnök, 1896. július 19. 341.

Az ifjabb Karda Mihály középiskoláit Marosvásárhelyen végezte, utána került Budapestre, ahol a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosdoktori diplomát 1924-ben (5). A fogorvosok egyéves szakorvosi képzését az 1926/27-es tanévben végezte el a Stomatológiai Klinikán (6). Ekkoriban a Semmelweis utca 2.-ben lakott (7), és talán már akkor az épületben működő Zander- és Fizikai Gyógyintézetben dolgozott. Ez a különös nevű intézet reumás, sérüléses betegek gyógyításával, testegyenesítéssel és testfejlesztéssel foglalkozott, emellett vízikúrát, szénsavas fürdőket is ajánlott (8).
Lássunk egy hirdetést: „Üdítő, veszélymentes művészi testformálás (testszobrászat) sovánvítás. Olcsó esti kurzusok havi 10 pengőtől felfelé” (9).
Dr. Karda Mihály a szakorvosi címet 1927 decemberében kapta meg (10). 1930-ban a Zander Gyógyintézet mellett a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének, vagyis a MABI-nak is orvosa volt (11). Az intézet a mai Péterfy Kórház területén működött a Bethlen tér 1. szám alatt, vagyis Karda otthonától néhány perc sétára. A MABI éppen 1929-ben létesített fogászati osztályt, Kardának tehát vagy óriási szerencséje volt, hogy egy ilyen közeli munkahelyet talált, vagy már előre tudta, hogy lesz ott neki egy állás (12).
További munkahelyeiről nem sokat tudni, minden esetre 1938-ban a VII. kerületi Orvostársaság tisztújító közgyűlésén főjegyzőnek választották, amiből arra lehet következtetni, hogy továbbra is a kerületben dolgozott. Pályája utolsó szakaszában visszatért első munkahelyére, a Stomatológiai Klinikára (13).

A Pázmány Péter Egyetem Stomatológiai Klinikája, női kórterem. Budapest, VII. Mária utca 52. 1930. Forrás: Fortepan 74453/Adományozó: Semmelweis Egyetem levéltára

Karda nem egyedül élt a Bethlen téren, a fiatal orvos az 1929-es beköltözése után néhány hónappal megnősült, a nála majd két évvel idősebb postai alkalmazottat, Fenesi Irén kezelőnőt vette el (14). A pár az egyik második emeleti lakásban lakott. Irén postai ellenőrként ment nyugdíjba (15), 1960 januárjában halt meg (16), férje 1966-ban követte. Karda Mihályt a Rózsák terei erzsébetvárosi római katolikus templomban búcsúztatták el (17), abban a templomban, aminek a tornyait annyi éven keresztül láthatta az ablakából.

Valami érdekeset találtál a cikkben, aminek kicsit jobban utána néznél? Én ezeket a forrásokat használtam:
(1) Budapest Főváros Levéltára, Építési ügyosztályok tervtára. Használatba vételi engedély HU_BFL_XV_17_d_033292, 100.fol
(2) Budapest és környékének távbeszélő betűrendes- és szaknévsora 1929. május. 224, 352, 385.
(3) dr. Karda Mihály gyászjelentése. OSZK gyászjelentések gyűjteménye
(4) A mezőn, munka közben halt meg egy földbirtokos. Magyar Lapok 1937. augusztus 31. 7.
(5) Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (A magyar legújabb kor története). 1930. 728.
(6) Fogorvosi Szemle, 1926. október 1. 745.
(7) Fogorvosi Szemle 1926. november 1. 817.
(8) Hirdetés. Vasúti Közlöny, 1926. október 31. 605.
(9) Hirdetés. 8 Órai Újság, 1929. március 13. 9.
(10) Fővárosi Közlöny, 1927. december 16. 3022
(11) Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (A magyar legújabb kor története). 1930. 728.
(12) Pályázat segédorvosi állásokra. Nemzeti Újság, 1929. június 18. 12.
(13) dr. Béki József: A Központi Stomatológiai Intézet orvosai. Fogorvosi Szemle, 1971. július 01. 202.
(14) Rendeletek Tára a Magyar Királyi Posta részére. 1929. december 9. 527.
(15) dr. Karda Mihályné gyászjelentése. OSZK gyászjelentések gyűjteménye
(16) VII. kerületi 1960. évi Halotti Anyakönyv másodpéldánya 1960. 33.
(17) dr. Karda Mihály gyászjelentése. OSZK gyászjelentések gyűjteménye