Menü Bezárás

Csikágói szomszédaink 3. rész

Rákosi Jakab ház- és mozitulajdonos

Történetek a 90 esztendős Bethlen tér 3.-ról és szomszédainkról, Marton Ildikó művészettörténész, a ház lakójának tollából.

A mozi felé vezető út háborúval, forradalommal, csődökkel és botrányokkal volt kikövezve, ám a nehézségek ellenére Rákosi Jakab néhány év alatt a mozgóképszínház-tulajdonosok vezéralakja lett.

Hollay Kamilla a Falusi kislány Pesten című filmben. Ország-Világ, 1921. január 16. 34.

Ahogyan azt előzőleg már bejelentette, Rákosi Jakab 1912 áprilisára hivatalosan is megszüntette a lassan két évtizede működő bádogos cégét (1). Még mindig megvolt viszont jó pár háza, amiknek a bérleti díjából megélhetett a család: a Hajós utca 16., a Vas utca 3., a Gróf Haller utca 42. (vagyis a Mester utca 53.) és a Mihálkovics utca 16. (2). A következő időszakban aztán apránként eladta az ingatlanokat: még az év októberében a háromemeletes Mihálkovics utcai bérházat (3), aztán 1915-ben a Vas utcai (4), majd 1917-ben a Hajós utcait is (5). A háború alatt új építkezésre gondolni sem volt érdemes, az emberek viszont szórakozásra vágytak.

Az EMKE-mozgó. Megnyitó előadás. Az Est, 1916. november 17. 8.

Az Emke mozgó

Amikor az Akácfa utca 4. szám alatti házában működő Valter (vagy Walter) mozi csődbe jutott, Rákosi Jakab vette át az üzemeltetést (6). A pazar eleganciával és modern kényelemmel berendezett mozi tervei szerint csak olyan filmeket készült bemutatni, amelyeket más mozi még nem játszott (7). 1916. november 16-án a megnyitó alkalmából a Melyik az igazi? című négy felvonásos bohózatot és a Sötétség lovagjai című orosz miliőben játszódó bűnügyi regényadaptációt mutatták be, mely a beszámolók szerint zsúfolt házak mellett, de igazán disztingvált publikum előtt osztatlan nagy sikert ért el (8). Ám alig nyitottak meg, rögtön tíz napra bezárni kényszerültek az országos gyász miatt. Az újranyitást követően rögtön műsorra is tűzték I. Ferenc József bécsi temetésének felvételét (9).

EMKE-mozgó. Az Est, 1916. december 6. 8.

Filmvállalatok élén

Rákosi Béla. Lányi Viktor dr., Radó István, Held Albert: A 25 éves mozi

Néhány kisebb budapesti mozitulajdonos felismerte, hogy olcsóbban hozzájutnak a filmekhez, ha azt közvetlenül a gyártóktól szerzik be (10). Összefogtak tehát és 1918 májusában megalapították a Magyar Mozgóképszínház-tulajdonosok Filmvállalata Részvénytársaságot, melynek a hét megválasztott igazgatósági tagja között ott találjuk Rákosi Jakabot is. Társai voltak még Redő Lipót, Feldmann Izsó, Weiser Kálmán, May Rezső és Armuth Náthán. A cég mozik létesítésén és megszerzésén túl mozgószínház berendezések és felszerelések vételével és eladásával, mozgófényképek gyártásával, bevásárlásával, bizományba vételével és eladásával is foglalkozni szándékozott. Székhelyük a Rákóczi út 50. szám alatt volt (11). A vállalat igazgatóságának elnöke maga Rákosi Jakab volt, munkájáról Radó István, egyik munkatársa a következőképpen emlékezett: „nagyszerű kereskedői érzékével, kitűnő szaktudásával sokban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat, (…) csakhamar megnyerte a filmszakma rokonszenvét. Az idei szezon elején Rákosi Jakab elnökigazgató agilis munkával tovább fejlesztette a részvénytársaságot, az alaptőkét egymillió koronára emelte fel, amivel a részvénytársaság egy csapásra a magyar filmvállalatok első sorába lépett.” (12). A következő évben csatlakozott a céghez Rákosi Béla, aki a Star filmgyárnál kezdte a kölcsönzőosztály vezetőjeként, de csakhamar felfigyeltek tehetségére, és megkapta Rákosiéknál az ügyvezető igazgatói posztot (13). A cég magyar szellemű filmek előállításában is jeleskedett, a Deésy Alfréd által rendezett két darab, a Szürkeruhás leány és a Falusi kislány Pesten Hollay Kamilla főszereplésével különösen nagy sikert aratott (14). Közben a céget átkeresztelték Egyetértés Magyar Mozgószínház-tulajdonosok Filmkölcsönző Vállalat Részvénytársaságra, majd két év múlva a cég összes részvényét megvette és magába olvasztotta az Orion Filmgyár és Filmforgalmi Rt. A felszámolást 1920 júliusában mondták ki. A felszámolók maguk Rákosi Jakab, a fia, dr. Rákosi Tibor és Rákosi Béla voltak (15).

Ugyancsak 1920-ban alapították meg az Egyesült mozgóképszínház-tulajdonosok részvénytársaságát, mely a Váci utca 76. szám alatt mozi tulajdonosa is volt egyben. Az igazgatósági tagok között többen már ismerősek, hisz a Magyar Mozgóképszínház-tulajdonosok Filmvállalata Részvénytársaság igazgatósági tagjai is voltak: Rákosi Jakab, Armuth Náthán, Redő Lipót. Melléjük társult még Hegyi Sándor, valamint Rákosi Jakab fia, az immár jogi diplomás dr. Rákosi Tibor. A cég székhelye a Népszínház utca 47. volt, a Rákosi család otthona (16). Később ezt áttették a Zoltán utca 12. szám alá, dr. Rákosi Tibor bankháza működött. A vállalkozás annyira családi volt, hogy a felügyelőbizottság egyes tagjai az igazgatóság feleségei közül kerültek ki.Ott találjuk Hegyi Sándornét, Redő Lipótnét és régi ismerősünket, Rákosi Jakabnét is (17).

Képek az Egyetértés filmvállalat Falusi kislány Pesten című filmjéből. Ország-Világ, 1921. január 16.34.

Mozik jöttek, mozik mentek

1920-ban már Rákosinak már két mozija is működött a 7. kerületben: az Akácfa utcában az Emke, a Dohány utcában pedig a New York (18). 1921-ben az állam rendezni kívánta a mozgó színházak ügyét, melynek következtében számos tulajdonos vesztette el a moziját. Az ügyben 20 fős küldöttség járult a parlamentben Ráday Gedeon belügyminiszter elé, élükön Rákosi Jakabbal (19). De hiába volt a panasz és a memorandum, sokan elvesztették a tulajdonukat, többek között Rákosi Jakab is az Emkét. A jól felszerelt mozi még egy pár évig működött, de az új tulajdonos, özvegy Mokry Jenőné tőke híján nem tudta fenntartani és 1925-ben kénytelen volt lehúzni a rolót (20).
Megmaradt viszont a Váci úti Népmozgó, még ha a működése nem is volt botrányoktól mentes. A mozi igazgatója, Hegyi (Berger) Sándor ellen büntetőper indult, amit a jobboldali média is felkapott, kitört a botrány (21). Hegyi megszökött, helyébe pedig dr. Rákosi Tibor lépett, de a támadásokat ő sem úszta meg. Azonnal kapcsolatba hozták kommunista névrokonának tetteivel. A helyreigazításban aztán elismerték, hogy „úgy az ő erkölcsi integritásáról, mint atyjának kifogástalan múltjáról meggyőződést szereztünk” (22).
Ez a kifogástalan múltú család hamarosan annyi tőkét gyűjtött, hogy újra belevágtak egy nagy építkezésbe, mely már a jól ismert 7. kerületben zajlott, de immár a külső peremén, a Csikágó városrészben. A Bethlen téri palota történetét azonban a következő bejegyzésünkben meséljük el.

Képek az Egyetértés filmvállalat Falusi kislány Pesten című filmjéből. Ország-Világ, 1921. február 13. 82.

Valami érdekeset találtál a cikkben, aminek kicsit jobban utána néznél? Én ezeket a forrásokat használtam:
(1) Fővárosi Közlöny, 1912. április 9. 189.
(2) Budapesti czím- és lakásjegyzék1912, 153., 211., 214., 217.
(3) Budapesti Hírlap, 1912. október 20. 44.
(4) Fővárosi Közlöny, 1915. július 16. 1415.
(5) Fővárosi Közlöny, 1917. március 23.
(6) Pilinyi Péter: Erzsébetváros, a mozik bölcsője. Erzsébetváros, 1999/4. 11.
(7) Emke mozgó. Pesti Hírlap, 1916. november 16. 10.
(8) Az Emke mozgó. Pesti Hírlap, 1906. november 17. 9.
(9) Emke-mozi. Budapesti Hírlap, 1916. december 01. 13.
(10) Rákosi Béla. In: Lányi Viktor dr., Radó István, Held Albert: A 25 éves mozi. Budapest, 1920. https://epa.oszk.hu/00300/00336/00006/25eves.htm (utolsó megtekintés: 2020.05.04.)
(11) Központi Értesítő 1918. szeptember 5. 43.évf. 70.sz. 1858.
(12), (13) Rákosi Béla. In: Lányi Viktor dr., Radó István, Held Albert: A 25 éves mozi, Budapest, 1920 https://epa.oszk.hu/00300/00336/00006/25eves.htm (utolsó megtekintés 2020.05.04.)
(14) A moziról. Csevegés a magyar mozi köréből. Ország Világ, 1921. január 16. 26.
(15) Nagy Magyar Compass 1920-21. 48.2., Budapest, 1922. 827.
(16) Nagy Magyar Compass 1920-21. 48.2., Budapest, 1922. 391.
(17) Magyar Pénzügyi Compass 1923-24. Budapest, 1924. 389.
(18) Kik a pesti mozitulajdonosok? Pesti Napló, 1920. október 3. 4.
(19) Ráday a moziügyről. Budapesti Hírlap, 1921. május 08. 3.
(20) Gy. V.: Nem mozog az Emke-mozgó. Sötétben a revideált kurzus-mozi. Magyarország, 1926. október 04. 6.
(21) Egy büntetett előéletű zsidó becsületsértési pöre. Szózat, 1924. október 21. 10.
(22) Dr. Rákosi Tibor nem a kommunista Rákosi család tagja. Szózat, 1924. december 15.